White Willow

A fehér fűzfa kérgét évszázadok óta alkalmazzák a népi gyógyászatban. A fehér fűz (Salix alba, angolul White Willow) egy faféle, mely Közép-és Dél-Európában honos, de termesztik Észak-Amerikában is. A fa kérgéből vonják ki a szalicin glükozidokat, melyek szalicilsavra bomlanak a szervezetben.

Fehérfűzfa-kéreg
Minden nedves, nyirkos helyen megél a fehér fűzfa (Salix alba) – köznapi nevén a szomorúfűz –, amelynek kérgét a népi gyógyászat már ősidők óta használja. Kínai orvosok már több ezer évvel ezelőtt is használták a fűzfakérget, nyugaton azonban csak jóval később ismerték meg. Az I. században a görög Dioszkoridész volt az első, aki a fűz jótékony hatását felismerte, egy évszázaddal később pedig már a híres római orvost, Galenust is foglalkoztatta a növény hatása.
Kérge bőségesen tartalmaz szalicint (szalikozidot), szalikortint és más glikozidákat, csersavat, gyantát, oxalátot és enzimeket. Áthaladva a gyomron és a beleken, a szalicin a májban átalakulva fejti ki jótékony hatását.
A benne lévő szalicinból a szervezetben szalicilsav képződik, alkalmazásakor azonban kevésbé jelentkeznek más szalicilsav-tartalmú szerek mellékhatásai. Ismeretes, hogy egyes szalicilsav-tartalmú szerek – különösen, ha nagy dózisban adagolják – károsíthatják az emésztőrendszert (hányingert, hasmenést, vérzést, gyomorfekélyt okozhatnak), allergiás reakciókat is kiválthatnak. A fehérfűzfa-kéreg megfelelő alkalmazásakor ezen mellékhatások kiküszöbölhetők.

FIGYELEM!
• Az ajánlott adagolást pontosan tartsuk be!
• Gyermekek és serdülők számára nem alkalmazható, valamint azok számára sem, akiknek nem javasolt szalicilsav-tartalmú szerek alkalmazása.
• Terhesség és szoptatás alatt használata kerülendő.