Napjaink egyik új diétás irányzata a vércsoportdiéta, amelyet dr. Peter J. D’ Adamo Az AB0 terv (CF-NET Kft. Kiadó, 1998) című könyve tett ismertté. Diétájának elve a táplálékok széles körében megtalálható lektinek hatásán alapul, amelyek a szerző szerint vércsoporttól függően gyakorolnak káros hatást az emberek szervezetére. A lektinek vérkicsapó hatása ismert, s emiatt szövettani és vértranszfúziós reagensként használták őket. Az utóbbi időben néhány, elsősorban autoimmun eredetű betegséggel összefüggésben merült fel bizonyos lektinek lehetséges szerepe.

A vércsoportdiéta lényege, hogy a táplálékok java részében olyan lektinek (régi nevükön haemagglutininek) vannak, amelyek vörösvértest-összetapadást okoznak. Adamo szerint az élelmiszerekben előforduló lektinek másképpen hatnak a különböző vércsoportú emberek szervezetére. Ezen az alapon a más-más vércsoportú emberek számára nemegyszer gyökeresen eltérő diétát javasol. Így a 0-vércsoportúaknak lényegében nagy hústartalmú, ugyanakkor csekély tejtermék és gabonatartalmú étrendet tart kívánatosnak. Az A-vércsoportúak étrendi javaslata vegetáriánus jellegű, szintén kevés tej és tejtermék fogyasztásával. A B-vércsoportúaknak vegyes étrendet, az AB-vércsoportúaknak pedig kis hús- és gabonatartalmú étrendet tart megfelelőnek.

A lektinek olyan fehérjék, amelyek számos növény- és állatfajban előfordulnak. Gyakori növényi forrásaik pl. gabonafélék, burgonya és a babfélék. A lektinek sejtfelszíni glükoproteidek szénhidrátjaihoz kötődnek. A lektinek nagy része lebomlik az emésztés vagy az ételkészítés, főzés során. Nyers állapotban bizonyos lektinek az állatkísérletek szerint növekedésbeli visszamaradást, néha elhullást okozhatnak. A bél nyálkahártyasejtjeihez kötődve a felszívódásra nem specifikus gátló hatást fejthetnek ki. A lektinek közül némelyek toxikus, gyulladáskeltő hatásúak lehetnek, ellenállhatnak a főzésnek és az emésztőenzimeknek. Néhány lektin átjuthat a bélfalon, s a távolabbi szervekben lerakódhat.

Az emberi táplálkozás szempontjából főleg a babfélék, elsősorban a Phaseolus vulgaris nagy lektintartalma tart érdeklődésre számot. A lektin hő hatására denaturálódik, így toxicitását elveszti, de nem megfelelő hőhatás esetén toxikus maradhat, s ételmérgezéses tüneteket idézhet elő. A fiatal babot gyakran fogyasztják nyersen, de semmilyen problémát nem okoz, mivel lektintartalma az érésig kicsi. Az embernél a bab lektinjei hasmenést és hányást váltanak ki egy-három órával az elfogyasztásuk után. Az 1970-es években Nagy-Britanniában számos megbetegedés történt amiatt, hogy a nyers babot az áztatás után lassan, 70-80 °C-on főzték. A kockázat, úgy látszik, megszűnik a legalább tíz percig tartó erőteljes forralás után, illetve ha az első főzőlevet leöntjük.

Az utóbbi időben néhány egyéb, elsősorban autoimmun eredetű betegséggel összefüggésben merült fel a lektinek lehetséges szerepe. A búzafélékben lévő gliadinban található lektin (glutén), a bélnyálkahártyához kötődve, a coeliakiát, kóros hasmenést okozhat, de a megfigyelések szerint vesekárosodások is alakulhatnak ki hatására. A búza lektinje szerepet játszhat bőrbetegségek kialakulásában, asztmában, de akár meddőséget is okozhat.

Elképzelhető, hogy az inzulinfüggő cukorbetegség kialakulása összefügghet bizonyos lektinek hatásával. A lektinek stimulálják a szöveti antigéneket olyan sejteken, amelyeken normális esetben nem jelennek meg, pl. a hasnyálmirigy szigetsejtjein. Ugyancsak ide kapcsolódnak a paradicsom, esetleg a búza, a szója, a burgonya és a földimogyoró lektinjei, melyek a szöveti antigénekkel együtt autoimmun folyamatokat provokálhatnak. A búza lektinje a reumás ízületi gyulladásos betegeknél a tünetek fellángolását eredményezheti. Alacsonyabb gluténtartalmú tönkölybúza esetén ez a kockázat kisebb, zabliszt használatával elkerülhető. Bizonyos lektinek az emésztőrendszer nyálkahártyáját károsíthatják, baktériumok elszaporodását okozhatják, így hozzájárulhatnak a peptikus fekély kialakulásához. A földimogyoró olajában található lektin hozzájárulhat az érelmeszesedés kifejlődéséhez.

Ezek szerint bizonyos betegségek belénk vannak kódolva, akár a vércsoportok. Természetesen csak a hajlam van bennünk, a környezeti tényezők hozzák a felszínre a genetikai hibák okozta kórképeket. A CaliVita ezért olyan táplálék-kiegészítőket forgalmaz, melyekben a szokásos vitaminok, ásványok és nyomelemeken kívül a vércsoportokra jellemző betegségek ellen védő gyógynövények illetve ún. "funkcionális élelmiszerek" is benne vannak. A Vital család akkor is ajánlott, ha nem tudjuk tartani a vércsoport diétát, és akkor is segít, ha épp az "egyoldalú" táplálkozás miatt lennének hiánytüneteink.

Jótékony ételek 0-vércsoportúaknak

Húsok: Marhahús, birka, borjú, vad, máj, szív, darált marhahús

Hal:Tőkehal, hering, makréla, szardínia, csuka, lazac, sügér

Tejtermékek: Kecskesajt, farmer sajt, feta mozzarella, szójatej, tofu (semlegesek!)

Magvak: Tökmag, dió

Babfélék: Aduke, azuki, pinto bab, fekete szemű borsó

Zöldségek: Articsóka, brokkoli, cikória, hagyma, petrezselyem, saláta, póréhagyma, fokhagyma, kel, torma, piros paprika, kalarábé, spenót, paszternák, mángold, édesburgonya, tök

Gabonafélék, kenyerek: Essenie és Ezekiel kenyér

Olajak: Lenmagolaj, olíva olaj

Gyümölcsök: Füge, szilva, cseresznye, ananász

Fűszerek, gyógynövények: Cayenne bors, gyömbér, komló, hárs, csipkebogyó, szárcsagyökér, szilfakéreg

Italok: Szódavíz

Jótékony ételek A-vércsoportúaknak

Húsok: Csirke, gyöngytyúk, pulyka

Hal: Ponty, tőkehal, makréla, pisztráng, szardínia, sügér, lazac, csuka

Tejtermékek: Szójatej, szójasajt

Magvak: Földimogyoró, mogyoróvaj, tökmag

Babfélék: Aduke, azuki, pinto, fekete és zöldbab, vörös szójabab, lencse,

Zöldségek:Articsóka, brokkoli, kel, kalarábé, hagyma, póréhagyma, fehérrépa, paszternák, tök, spenót, mángold, petrezselyem, gyermekláncfű, lucerna

Gabonafélék, kenyerek: Amaránt, hajdina, esseni kenyér, Ezélkiel kenyér, rizstorta, szójaliszt, csírázott búza kenyér

Olajak: Lenmagolaj, olíva olaj

Gyümölcsök: Sárgabarack, szilva, szeder, áfonya, málna, cseresznye, füge, grapefruit, citrom, mazsola

Fűszerek, gyógynövények: Mustár, bojtorján, kamilla, kúpvirág, galagonya, csipkebogyó, gyömbér, ginszeng, orbáncfű, máriatövis, macskagyökér

Italok: Zöld tea, kávé, vöröbor

Jótékony ételek B-vércsoportúaknak

Húsok: Bárány, birka, nyúl, vad

Hal: Tőkehal, makréla, csuka, lazac, durbics, szardínia, pisztráng, kaviár

Tejtermékek: 2%-os tej, kecsketej, túró, mozzarella, feta, kecskesajt, kefir, ricotta, joghurt

Magvak: nem ajánlott

Babfélék: Limabab, száraz fehérbab, vörös szójabab, veteménybab

Zöldségek: Répa, petrezselyem, brokkoli, paszternák, kínai kel, káposzta, kel, padlizsán, édesburgonya, zöldpaprika, piros paprika, karfiol

Gabonafélék, kenyerek: Köles, zab, rizs, tönkölybúza, barnarizs kenyér, esseni kenyér, wasa kenyér, Ezékiel kenyér, rizstorta

Olajak: Olíva olaj

Gyümölcsök: Banán, áfonya, fekete szőlő, szilva, papaya, ananász

Fűszerek, gyógynövények: Cayenne bors, curry, gyömbér, torma, petrezselyem, borsmenta, zsálya, csipkebogyó

Italok: Zöld tea

Jótékony ételek AB-vércsoportúaknak

Húsok:Bárány, nyúl, birka, pulyka

Hal: Tonhal, csuka, sügér, tőkehal, szardínia, durbincs, lazac, makréla, csiga

Tejtermékek: Tehéntúró, farmer sajt, feta, zsírmentes tejföl, kecskesajt, kecsketej, kefír, ricotta, joghurt, mozzarella

Magvak: Gesztenye, földimogyoró, dió, mogyoróvaj

Babfélék: Fehérbab, tarkabab, piros bab, piros szójabab, zöld lencse

Zöldségek: Répa, brokkoli, zeller, padlizsán, fokhagyma, kel, édesburgonya, uborka, paszternák, gyermekláncfú

Gabonafélék, kenyerek: Köles, zab, rizs, tönkölybúza, barnarizs kenyér, risztorta, 100%-os rozskenyér, szójaliszt, Ezékiel, wasa kenyér

Olajak: Olíva olaj

Gyümölcsök: Cseresznye, áfonya, füge, szőlő, grapefruit, kivi, szilva, málna, citrom, egres

Fűszerek, gyógynövények: Curry, fokhagyma, torma, miso, kúpvirág, petrezselyem, lucerna, bojtorján, kamilla, gyömbér, ginszeng, galagonya, csipkebogyó, eperlevél, édesgyökér

Italok: Kávé, zöld tea

A bőr és a fény - Napégés

Fény nélkül bizony nincsen élet, s a bőr normál működéséhez, megfelelő immunitásához, a benne zajló D-vitamin képzéséhez szükséges az éltető napsugár.

Régi megfigyelés viszont, hogy akik sokat tartózkodnak a szabadban, hamarabb öregszenek, s bőrükön gyakrabban jelentkeznek különféle bőrhibák, sőt bőrrákok. Utóbbiak közül legfontosabb a melenóma malignum - a festékes bőrrák.

A melanóma csaknem mindig anyajegyekből alakul ki, bár ezeknek csak kb. 3%-a hajlamos az elfajulásra, de előfordul festékes bőrrák minden előzmény nélkül is. Vannak különösen érzékeny anyajegyek, melyek főként a világos bőrűeken, vöröseken, szőkéken fordulnak elő, s családi halmozódást is mutatnak. Az ilyen emberek kockázata (nem is túlságosan intenzív) napozás vagy szolárium használata nyomán nagyságrendekkel magasabb.

Ilyen egyenes összefüggést tapasztaltak Ausztráliában, ahol az ózonlyuk először jelentkezett a légkörben, s igencsak megnőtt a földközeli rétegekbe lejutó ultraibolya-sugárzás mennyisége. Ezek a sugarak eddig is érték az ott élőket, de mennyiségük növekedésével a kedvező biológiai hatások mellett DNS-mutációkat indukáltak az érzékeny angolszász lakosságnál, így náluk fordul elő a legtöbb melanómás eset. A kormányzat szigorú intézkedéseinek köszönhetően (szoláriumok bezárása, "napozási ABC" betanítása révén) a javulás már észlelhető.

Az, hogy más, orvosi használatban engedélyezett (pl. az újszülöttek sárgaságának vagy egyes bőrbetegségek kezelésére alkalmazott) fényterápia szintén káros lehet, egyelőre nem publikálják a szakemberek, s további vizsgálatokat végeznek ez ügyben.

Ki ne járt volna úgy egy-egy nyáron, hogy szinte pihenése első napján leégett a napon megkeserítve ezzel az egész nyaralást? Amellett, hogy nagyon fájdalmas tünetekkel jár, néha veszélyes napszúrás is társulhat a bőrtünetekhez, ami már fejfájással, akár eszméletvesztéssel, lázzal is járhat. A bőrpír már másnap megjelenik, heves viszketés, még inkább fájdalmas ödéma alakul ki testszerte, ami akár hólyagos, másodfokú égési tüneteket is produkálhat.

A sérült hám néhány nap múltán nagy lemezekben kezd leválni, s a kínzó viszketés mellett esztétikai panaszokat is okoz, a bőr tarka lesz. Gyakran már ekkor láthatóvá válik a fényártalom jele, a foltos, apró pigmetáció megjelenése. A többszöri napégés biztos, késői jelei is ezek a lentigók, szeplők, melyek azt is jelzik, a bőr fénykárosodást kijavító mechanizmusai kezdenek kimerülni, nő a daganatképződés kockázata!

Amit leghamarabb tennünk, kell: a szöveteket hűteni borogatással, hűtőkrémekkel, habokkal, melyek bőrtápláló vitaminokat (pantoténsav, A-, E- és C-vitamin) is tartalmaznak. Soha ne tegyünk égett bőrünkre rákötő, ráragadó anyagokat (tejföl, tojás), mert a hő fixálásával mélyíthetik az égési sérülést.

Az egész probléma elkerülhető persze, ha nem megyünk tűző napra 11 és 15 óra között, vagy inkább árnyékba menekülünk a rövid napozások után. A legfontosabb bőrvédelem emellett a napozó szerek használata. Segítségükkel anélkül élvezhetjük a nap áldásos sugarait, hogy a károsodás kockázatát vállalnánk. Minél nagyobb szám (faktor szám = SPF) van a naptejünk flakonján, annál biztosabb a védelmünk. Ma már minimum 30 faktoros készítményeket javaslunk az első napozáshoz, az érzékenyeknek pedig 50+ faktoros napozó krémeket ajánlunk.

Fontos tudni, hogy a faktorszám egy szorzószám. Ha valaki például egyébként 5 perc alatt bepirosodik, s másnap hámlik, egy 20 SPF-es napolajjal 5x20=100 perc múlva fog csak leégni. Tudnunk kell azt is, ahhoz, hogy a napozó készítmény hatását kifejthesse, idő kell - azaz a napozás megkezdése előtt minimum fél órával be kell kenekednünk! Érdemes azt is megjegyezni, hogy a ma kapható fényvédők 80%-a alkalmatlan a fényvédelemre, sőt fokozzák a rákkockázatot.

Bizonyos napozó szerek e kémiai (időt igénylő) védőhatás mellett tartalmaznak fizikai fényvédő anyagokat is (titánium-dioxid), melyek a napsugarak visszaverésével is csökkentik a napégés kockázatát. (Sajnos, utóbbiról kiderült, nanoszomizált formájában, ahogy a napozószerek, baba és egyéb kozmetikumok, fogkrémek, gyógyszerek, olcsóbb vitaminok is tartalmazzák, fotokatalítikus hatása van, így különösen fénnyel „kombinálva” rákkeltő.)

Ha már néhány nap után kezd megjönni a színünk, csökkenthetjük a napvédők faktorszámát. Ne feledkezzünk meg szemünk védelméről sem, melyre legalkalmasabbak az UV-filteres napszemüvegek. Nemcsak a szemben is kialakuló melanóma rizikóját csökkentjük ezáltal, hanem az egyre fiatalabbakon jelentkező szürkehályog kialakulását is. Gyermekeink szemének védelme különösen fontos e tekintetben.

A napozás kapcsán mindenképp megemlítem, hogy két nagyszabású vizsgálat felhívja a figyelmet a D3-vitamin jelentőségére a mellrák és a vastagbél-végbél daganat megelőzésében. A Kalifornia Egyetem (University of California - San Diego) kutatói az elemzés során megállapították, hogy a vérben a D-vitamin magas szintje felére csökkenti a mellrák, és egyharmadára a vastagbélrák kockázatát. Köztudott, hogy a májban a koleszterinből képződő, „aktív” D-vitamint legegyszerűbben a napozással termeli meg magának a szervezetünk. A vér D3-vitamin szintjének növekedésével a rák kialakulásának kockázata csökkent. A legvédettebbek a mellrák ellen az 52 nanogramm/milliliter D3-vitamin szintet elérő személyek voltak. Ez a szint megfelel napi 2000 NE (nemzetközi egység) D3-vitamin bevitelének, plusz napi 10 - 15 perces napozásnak, olyan feltételek mellett, hogy a fehérbőrű, nem lebarnult emberek testfelületének 50 %-át érje a napsütés!

A magas D3-vitamin szint csökkentette a vastagbéldaganat kialakulásának esélyét is, azzal a különbséggel, hogy a D-vitamin védő hatása a vastagbél- és végbélrák ellen még sokkal nagyobbnak bizonyult, mint a mellrák ellen: kétharmaddal nagyobb esélye volt a daganat elkerülésére annak, akinek a vérében 46 nanogramm D3-vitamint mutattak ki milliliterenként.

A kutatók azt tanácsolják, hogy a szükséges 2000 NE D3-vitamint kombinált formában:

• táplálékkal,

• táplálékkiegészítővel

• és napozással

• érjék el.

D-vitaminban gazdag táplálék a hal, (tőke)halmáj, tojás, vaj, tejtermék.

D-vitamint csak az orvos írhat fel, viszont napozni mindenkinek lehet: a kaukázusi rasszhoz tartozó, fehérbőrű emberek napi 10 -15 percet napoztassák legalább a testfelület 50 %-át, ha az időjárás megengedi. Ha a bőr lebarnult már, vagy eleve barna bőrű az illető, akkor 25 perc is szükséges. (Amennyiben a családban előfordult már hámsejt eredetű bőrrák vagy melanóma, akkor a napozás nem javallott.)

Az, hogy az eddigi kutatások nem mutatták ki a D-vitamin védőhatását a rák ellen, a tudósok szerint azért volt, mert nem vizsgálták, mekkora mennyiségben kell a D-vitaminnak jelen lennie a szervezetben ahhoz, hogy ki tudja fejteni a védő hatást.

A D-vitamin mellett, ami feltehetően még a melanóma ellen is véd, mindenképp javasolt a fényérzékenységet csökkentő B-vitaminok (elsősorban D3- D9-vitamin), béta-karotin, cink és szelén fokozott bevitele, mert ezek az anyagok növelik a fény-toleranciát is. Különösen fontos szedésük tavasztól őszig a fényallergiásoknak, világos, érzékeny és pattanásos bőrűeknek, autoimmun betegségekben szenvedőknek, sok anyajeggyel rendelkező egyéneknek.

Szeged, 2010. április 24.